A zsidó ünnepek közül talán az egyik legfontosabb és legnagyobb ünnep az engesztelés napja, a Jóm Kippur. Ezt a tényt az is igazolja, hogy Isten egyetlen napot jelölt meg, amikor kötelező jelleggel mindenkinek böjtölnie kellett, valamint az a tény is állításunk bizonyítására szolgál hogy egy hónap és tíz nap alatt kellett felkészülni az ünnepre. Az ünnep lényege, hogy az izraelita hívek bűnbánatot, megtérést tartsanak. Ezt szolgálja a mindenki számára, kötelező jelleggel bevezetett böjt. (Izraelben egyébként a mai napig is rengeteg nem mélyen vallásos ember böjtöl). A bibliai hagyomány szerint ezen a napon a közös böjtön kívül egyéb cselekedetekkel is kellett Istenhez fordulni. Ezek pedig a tömjénnel történő füst-; illetve egy bikából készülő égőáldozat. Rengeteg jellegzetes dolog van amit az ünneppel kapcsolatosan el lehet mondani. Először is a zsidó kultúrában Isten nevének kimondása kifejezetten óvatosságot igényelt. (Ennek oka abban keresendő hogy Isten ítéletet ígért annak aki feleslegesen az Isten nevét használni merészeli). Mindezek ellenére ezen a napon háromszor is kimondta ezt a nevet az áldozattal szolgáló főpap. Nagyon hosszadalmas és egész napos, kimerítő procedúrát kellett kiállniuk a zsidó hívőknek Jóm Kippúr ünnepén. Többek között 3 féle módon kellett áldozni: a fent említett tűz-; és illatáldozaton kívül egy nagyon különleges módon is szolgált a főpap: egy előre elválasztott kecskebak fejére rátették kézrátevés által az egész Izrael bűnét és minden hamisságát, visszaélését, és elengedték a pusztába.
Összegzésül tehát: ezen a napon engesztelést végeztek. Az ünnep fő szolgálója a mindenkori főpap, központi elem a bűnbánat és a töredelmes szív (amit böjtben fejeztek ki); az engesztelés menete: illat-; tűz-; és kézrátevés általi áldozatok.
Kapcsolódó fórumok:
The post Jóm Kippur – az engesztelés napja appeared first on LifePress.
